VISSZA A FŐOLDALRA

SZÁLLÁSÉTKEZÉSLÁTNIVALÓKÁRAKGALÉRIA

LÁTNIVALÓK

Programlehetőségek Kehidakustányban:

Lovaglás, kocsikázás, élményfürdő, gyógyfürdő és kirándulási lehetőségek.

Programlehetőségek a közelben:

                 Kehidakustány:

Kehidakustány Kehida Termál- Gyógy- és Élményfürdő

Anya, apa, az apróságok és a nagyszülők - a Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdőben mindenki megtalálja egész évben a kedvére valót!

·                    2400 m2 fedett és szabadtéri vízfelület

·                    13 medence

·                    3 hektáros park

·                    2000 ingyenes nyugágy

·                    ingyenes parkolás

Felhívjuk tisztelt vendégeink figyelmét, hogy szabadtéri medencéink és a kültéri élményelemek üzemeltetése részben szezonális jellegű.

Működésükről jegyvásárlás előtt a fürdőpénztár felett kifüggesztett információs tábláról tájékozódhatnak. Kérdés esetén kollégáink is készséggel állnak rendelkezésükre.

A kül- és beltéri óriáscsúszdákra vonatkozó használati szabály
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kül- és beltéri csúszdát min. 1,2 m magasságú személyeknek, és csak korhatárral lehet igénybe venni.
A beltéri óriáscsúszdát, és a kinti bal oldali kamikazecsúszdát 10 éves kortól, a jobb oldali kamikazecsúszdát pedig 14 éves kortól szabad használni.

 

ImageImageImage

 

 

A Kehida Termál- és Élményfürdő az ország egyik legnagyobb és leglátogatottabb termálfürdője.

Deák Kúria – Kehidakustány, Kúria u. 6.

kehidai Deák Kúria

Kehidakustány Deák Kúria

A Deák kúriát 1770 körül építette a Hertelendy család, az egykori kehidai vár helyén. Deák Ferenc 47 éven át tekintette otthonának a kehidai kúriát. Gyakran megfordult itt a szomszéd faluban – Zalacsány – élő Csány László és alkalmanként Vörösmarty Mihály, Wesselényi Miklós, Széchenyi István, Batthyány Lajos is. Az egyszintes, „L” alakú épület nagyjából még ma is őrzi eredeti alakját, melyen a XIX. századi szecessziós átalakítás nem sokat változtatott. A kertben látható, Deák Ferencet ábrázoló szobor Zala György alkotása.

Deák-kút – Kehidakustány

Deák-kút Kehidán

Deák-kút Kehidakustány

A falutól úgy 3 km távolságra található a Deák-kútnak nevezett forrás, amelyből a Deák patak is ered. A hagyomány szerint Deák Ferenc csak e forrás vizét fogyasztotta szívesen kehidai tartózkodása idején. Ma a kút környéke kedvelt kirándulóhely, ahonnan túraútvonal vezet a közeli Almásháza településre. A kút mellett szalonnasütő hely található.

Porcelán kávéscsésze gyűjtemény – Kehidakustány

Kávés csésze

A gyűjtemény egy darabja

Gyűjteményünkben közel 250 kis porcelán kávéscsésze látható. Koruk változó, a néhány évestől a több száz éves matuzsálemig. Egyiknek másiknak már-már történelme is van. Akad olyan, amelyik aranyszínű kis lábakon áll és poros padlás eldugott zugából került elő. A másik hosszú ideig egy ökrös szekéren, szalma közé rejtve járta az országot addig, amíg nagymama gyermekkorában rá nem talált és őrizgette máig. A világ minden tájáról – például Németországból, Angliából, Japánból, Kínából – származnak ők. Néhányan hosszú utazás után érkeztek meg hozzánk. Látható közöttük a magyar porcelán manufaktúrák remekei is a Zsolnay gyárból, Herendről és Hollóházáról.

Kávés csésze

A gyűjtemény egy darabja

A porcelán a kínai nép gyönyörű találmánya, ami kvarcból, kaolinból és földpátból készül. Az első porcelánt nagyon régen, a Tang dinasztia idején készítették Kínában, valamikor 618 és 907 között. Európába először az 1100 években érkezett és rögtön megszerezte a neki méltán járó dicsőséget. A porcelánkészítés féltve őrzött receptje azonban továbbra is titok maradt. 1575 körül sikerült először lágy masszájú porcelánt készíteni Firenzében. Később az 1700-as évek elején Németországban készítették el az első kemény porcelánt, ami nyomán hamarosan megszületetett a híres meisseni porcelángyár. A porcelánt méltán nevezik „fehér aranynak”, mert nemessége, eleganciája, tökéletes csillogása feljogosítja e büszke név viselésére.
A csészék a Kehida Kapuja Kávéház és Pizzériában egész évben láthatók.

Temetőkápolna (1928)

A temetőkápolna a kehidai temetőben épült a XIII. században. A XVIII. században a Deák család kívánságai szerint átalakították. Deák Ferencet azonban nem itt temették el. Végső nyughelye Budapesten, a Fiumei úti temetőben található.

Temetői templom (román)

Gyümölcsoltó Boldogasszony római katolikus templom (barokk)

Római katolikus templom

Római katolikus templom

A templom építéséhez Hertelendy Gábor l747-ben fogott hozzá, felszentelése 1755. április 5-én történt. Eredetileg is Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelték, ezt a titulusát jelenleg is őrzi. A tornya 1807-ben készült el. Berendezése barokk munka, diadalív szerű főoltára az angyali üdvözletet ábrázolja, szobrokkal gazdagon díszített. Tornyában három harang lakik, a legnagyobb közel 4  mázsa. Részletes egyházműemlék-történeti leírás a templom bejáratánál elhelyezett tájékoztató táblán olvasható.

Kehidakustány termálvíz

Az 1970-es évek végén a településen megszűnt az oly sok embernek munkát adó mezőgazdasági szakiskola és állami gazdaság. Sokan elvándoroltak városra, vagy ingáztak a napi megélhetésért. A másik nagy munkaadó a termelőszövetkezet, az 1990-es évek közepén szűnt meg, újabb munkanélküliséget zúdítva a falura. Reményt az l980-as évek elején lassan, majd az l990-es években fokozatosan kiépített termálfürdő, az ezzel járó munkalehetőségek jelentettek. A fürdő mai formáját a 2000-es évek elején, a magántőke bevonása után érte el, mely jelenleg is folyamatosan fejlődik. Elmondható, hogy a település egészére meghatározó hatást gyakorol. Új utcák nyílnak, sok az új és felújító építkezés. Úgy az állandó, mint az ideiglenes lakosok száma az elmúlt években lassan, de folyamatosan növekszik. Munkalehetőséget jelenleg már nem csak a fürdő, a helyi önkormányzat intézményei az iskola, óvoda, művelődési házak, vagy a megyei önkormányzat intézménye jelent, hanem a községen megtelepedő, a turizmushoz kapcsolódó, különböző szolgáltatások bővülése is.

Kehidakustány nevének eredete

A Kehidakustány elnevezés a korábban önálló két település Kehida és Kustány összevonásával alakult ki. Egyik magyarázat szerint a Kehida elnevezés a két ittlévő zalai hídra utal. Mások a „ketőd” (másodszülött fiú) szóban látják a név gyökereit. A harmadik magyarázat szerint a tatárjárás hatására kialakult nyelvi változást (monoftongizáció) konzerválta az összetett szó. Az előtag így “kewe” vagy “kewi”, az utótag pedig a “hida” lenne (kőhíd), az előtag második felének eltűnésével. A Kustány ómagyar személynév származéka. A szó maga török eredetű.

Kehidakustány történelme

Deák Ferenc

Deák Ferenc

A mai Kehidakustányt 1977-ben alapították a Zala folyó nyugati partján található Kehida és a keleti parton található Kustány egyesítése során. Kehida története a messzi múltba nyúlik vissza Kustányról azonban csak keveset tudunk. Kehida nevét először 1232-ből származó oklevél említi, amely szerint a falu akkor már fontos település, ahol Zala megye nemesei összegyűltek és „in ponte Ketud”, azaz „Ketud hidában” kelt levéllel fordulnak a királyhoz. Kehida a XIV. századig nádori, főispáni és megyei közgyűlések központi helyszíne volt. Kehida és környéke a XIII. századig a Koppány család birtoka, majd Kőszegi Miklós nádor tulajdona, akitől Károly Róbert elkobozta és más zalai birtokokkal együtt az Osl nemzetségbeli Lőrinc mesternek adományozta. Az így már zalai birtokossá vált Lőrinc mester legjelentősebb birtoka a Kanizsai vár és a hozzá tartozó uradalom volt. Az így szerzett birtokok után kezdte a történelem csak Kanizsaiakként említeni a családot. Kehida 1523-ig a Kanizsai család egyik szélső birtoka, akik Háshágyi Dénesnek adományozták a birtokot a családnak tett felejthetetlen szolgálataiért. A sok viszontagságot átélt falu a XVIII. században épült újjá, és nőági örökös révén került a Hertelendy család birtokába. Deák Ferenc nagyanyja révén – aki Hertelendy Anna volt – kerül kapcsolatba Kehidával. A falu története 1824-től összefonódik Deák Ferenc (1803-1876) alakjával.